KÖRÖS-VÖLGYI Sokadalom - HÁROMNAPOS REGIONÁLIS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL

 

A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 2000-ben úgy döntött, hogy a Kárpát-medence élő népi kultúráját bemutatja a nagyközönség számára. Arra törekedett, hogy várakhoz kötődjön az esemény helyszíne és Magyarország 5-6 településén, valamint a Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban kerüljön megrendezésre. A rendezvényeknek egységesen a „Millenniumi sokadalom” nevet adta.

 

A rendezvény egyik lebonyolítójának a Békés Megyei Művelődési Központot, valamint a Békés Megyei Népművészeti Egyesületet kérték fel,. A felkérés egy évre szólt, majd második alkalommal is megrendezésre került a fesztivál. Úgy hittük, hogy a rendezvény ezzel befejeződik.

Gyula város lakói és az önkormányzat vezetői azonban megszerették a számukra értéket hordozó fesztivált és kérték, hogy folytatódjon a Gyulai Vár és környékén. Ekkor változtattuk meg a rendezvény elnevezését és 2002-től „Körös-völgyi Sokadalom” néven került be a fesztiválok történetébe.

 

A rendezvény célja a Kárpát-medence középső és déli részének, értve ez alatt Szolnok-Csongrád-Bács-Kiskun-Hajdú-Békés megye, továbbá a jugoszláviai Vajdaság, Bánság és Bácska, valamint a romániai Arad- és Bihar megye – sajátos, soknemzetiségű élő néptánc és népi kézműves kultúrájának találkozása és bemutatása. E vidék gazdag folklór hagyományokkal rendelkezik, hiszen itt megtalálható a magyar mellett a szlovák, román, szerb, német lakosság is, akik e területen megőrizték kulturális kincsüket.

 

A rendezvény keretében pályázati kiállításra is sor kerül, ahol a régió tárgyalkotó népművészeinek legszebb alkotásait láthatja a közönség. A kiállítás „templomként” áll a tér frekventált helyén. Látogatóit az elmúlt év tapasztalata alapján tízezerre becsüljük.

Eddigi kiállítási témáink voltak: Népi öltözetünk, Terített asztal és környezete, a Dél-alföld élő népművészete, az Ágy és környezete, Dél-alföld fazekas és szőttes kultúrája, Az esküvő textíliái, „Dél-alföldi régió gyapjú szőttesei és szálas anyagai, Születéstől a gyermekszobáig.

 

Régi mesterségek bemutatója is fogadja az érdeklődőket. Egységes stílusú, fából készült pavilonokban a különböző régiókból érkezett kézművesek, tárgyalkotó népművészek, működő műhelyekben ismertetik meg a látogatókat a sok helyen már elfeledett régi mesterségek fortélyaival. De maguk az alkotók is belekóstolhatnak egy-egy elfeledett mesterség alapfogásaiba.

 

A rendezvényen 2008-ban indítottuk útjára a különböző szakmák játékos bemutatkozását verseny formájában, ahol 8-10 mester egy meghatározott feladatot végez. A közönség nagy érdeklődéssel figyeli, hogy a szakavatott kéz pl. milyen pillanatokon belül tud a vesszőből kosarat, vagy az agyagból különböző tárgyakat készíteni.

 

Mindenütt nagy érdeklődés mutatkozik a hagyományos stílusú kézműves tárgyak vásárlása iránt. A látogatók a népi iparművészet garantált minőségű és tradicionális esztétikai értéket képviselő termékeihez juthatnak. A rendezvény időtartama alatt száz kézműves vesz részt az eseményen. A látogatók szerint ilyen látványban csak a Mesterségek Ünnepén részesülnek, hiszen míg másutt jellemző, hogy a népi kézművesek mellett egyéb árusok is megjelennek, a mi rendezvényünkön nincs ilyen. Kizárólag a meghívott 11 egyesület képviselői árusítanak, számukra a megfelelő installációról is gondoskodunk.

 

A - külön a gyerekek számára felépített - sátorban kézműves foglalkozásokat tartunk, ahol a legkisebbek játékos formában próbálhatják ki a kézműves népművészeti hagyomány egyszerű elemeit. A játszóházi foglalkozásokat a megyékből érkező népművészeti egyesületek tagjai vezetik – Dél-alföldi Népművészeti Egyesület, Duna-Tiszaközi Népművészeti Egyesület, Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület, Bihari Népművészeti Egyesület, Vajdasági Magyar Folklór Központ, Szalontai Kézműves Kör, Békés Megyei Népművészeti Egyesület, stb.  A rendezvény kezdetétől fokozatosan arra törekszünk, hogy visszahozzuk a köztudatba azokat az eszközöket, játékokat, amelyek  a régi sokadalmak hangulatát idézik. A gyermekek és szülők nagy örömére a gyerekek a régi, kézzel hajtott körhintában ülhetnek, dióval csúzlizhatják le „Paprikajancsit” és különböző ügyességi játékokat játszhatnak a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjaival.

A legkisebbeket bábelőadások is szórakoztatják, ahol vendégül látjuk a régió amatőr bábszínházait.

 

Rendezvényünkön mód nyílik arra, hogy a magyar, és a térségben élő nemzetiségi lakosság által készített ételekkel, ízekkel ismerkedjenek a látogatók. Az ételkóstoló a három nap alatt folyamatos. Vasárnap délelőtt Körös-völgyi főzőversenyre invitáljuk a Sokadalom résztvevőit, továbbá meghirdetjük a Viharsarok legfinomabb pogácsája versenyt is.

 

Színpadi programjaink igazi kulturális csemegét kínálnak az érdeklődők számára. Az együttesek pénteken délután Gyula utcáin színpompás felvonulással harangozzák be rendezvényünket. A régióból táncegyütteseket, hagyományőrző csoportokat hívunk meg, arra törekedve, hogy e régió valamennyi nemzetisége bemutatkozzon. Az együttesek napközben folyamatosan mutatják be produkcióikat, s próbálják megvalósítani, hogy a műsorok után a közönség is megtanulja a tájegység egy-egy jellegzetes táncát.

Pénteken és szombaton este a Tószínpadon néptánc-gálaműsorra kerül sor. A néptánc mellett a népzene és a népdal is megjelenik programjainkban. A térségből népzenei együtteseket és „Röpülj Páva” köröket látunk vendégül.

 

A gálaműsorokat követően pénteken és szombaton éjszaka táncházra következik a „Sokadalmi téren” ahol a hajnalig tartó táncmulatságban együtt táncolnak a különböző együttesek a közönséggel.  A rendezvény keretet ad az Országos Gyermek Néptáncfesztiválnak, a Határmenti Összművészeti- és a Békés Megyei Néptáncosok Találkozójának.

 

 

Országos Textiles Konferencia és a Hozzá kapcsolódó országos pályázatOK

 

Már az 1980-as évek második felében a textillel foglalkozó népi kézművesek száma jelentős volt, az általuk létrehozott alkotások meghatározó helyet foglaltak el a népművészetben.

Az alkotók kezdeményezték, hogy szükségük lenne egy olyan összejövetelre, ahol megvitathatják az adott kézműves terület szakmai gondjait, fejlesztési lehetőségeit.

A Miskolci Városi Művelődési Központ és a Magyar Művelődési Intézet az alkotók kérését teljesítve 1987-ben megszervezte az I. Országos Textiles Konferenciát, majd két évvel később ismét összehívta azt. A konferencia lelke és háziasszonya Márton Jánosné, Mariska volt, aki sajnos súlyos betegség után elhunyt. Halálát követően a miskolci intézményben nem vállalták tovább a konferencia szervezését.

A Népművészeti Egyesületek Szövetségének titkára, Kriski Zoltán – megismerve a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tevékenységét, kezdeményezte a rendezvény áthelyezését, amelyre szervezetünk igent mondott, így 1992-től napjainkig az egyesület életének egyik meghatározó eseménye az Országos Textiles Konferencia.

A békéscsabai konferencia már 1992-ben kibővült országos pályázatokkal és bemutató kiállításokkal.

 

A rendezvényünk célja részben pályázati és bemutatkozási lehetőség biztosítása az országban tevékenykedő - népi textíliával foglalkozó - közösségek és egyéni alkotók részére, részben pedig a terület képviselőinek szakmai tanácskozás szervezése.

 

 

Minden rendezvényhez két, illetve három országos pályázatot hirdetünk, amelyek mintegy másfél éves tevékenységet biztosítanak a terület alkotóinak. Az első években technikákat, tájegységeket mutattak be a pályázók, az utóbbi években pedig arra törekedtek a pályázat kiírói, hogy funkcionális alkotások szülessenek.

 

A konferenciákhoz meghirdetett pályázatok:

-          1992-ben „Egyházi textíliák” országos bemutató kiállítás és zászlóterv pályázat,

-          1994-ben „Székely festékes szőnyegek”, a „Népi öltözködés” és a „Fehér hímzések”,

-          1996-ban a „Kárpát-medence nemzetiségi hímzései”, a „Torontáli szőttesek” és a „Vászon szőttesek”,

-          1998-ban a „Rongy szőttesek”, a „Betű és figurális ábrázolás a hímzésben”, „Csipke a viseletben”,

-          2000-ben a „Viseletek” a „Lenből és kenderből készült szőttesek”, és a „Vagdalásos és szálszámolásos hímzések,

-          2002-ben „Nomád szőnyegek”, a „Gyapjúhímzések” és a „Nemeztakarók”,

-          2004-ben a „Terített asztal és környezete”, és a „Nemez a gyermekszobában”,

-          2006-ban az „Ágy és környezete” és az „Egyházi textíliák”,

-          2008-ban „Erdélyi festékes szőttesek” és az „Esküvő textíliái”,

-          2010-ben „Erdélyi festékes szőttesek” és a „Születéstől a gyermekszobáig”,

-          2012-ben „Viseletek és viselet kiegészítők” és a „Konyha és ebédlő textíliái”,

-          2014-ben „…”

 

A beküldött alkotások száma 700 és 1.200 között, az alkotók száma 1-2000 fő között volt alkalmanként. A látogatók száma kiállításonként megközelítette a 10.000 főt.

 

A díjazott munkákról minden alkalommal katalógust jelentetünk meg.

A három nap alatt 200-400 fő részvételével – mindannyian népi kézműves alkotók, vagy alkotó közösségek képviselői –az ország textiles népművészeinek legnagyobb szakmai tanácskozása zajlik.  Az előadások a kiírt pályázati témakör köré csoportosulnak.

 

Minden alkalommal arra törekedtünk, hogy az adott téma legelismertebb szakembere tartson előadást. Vendégeink számát hosszú lenne felsorolni, de előadóink voltak: Andrásfalvy Bertalan – etnográfus, Bakay Erzsébet – iparművész, Beszprémy Katalin – a Hagyományok Háza Népművészeti Tár vezetője, Borbély Jolán – etnográfus, Csiffáryné Schwalm Edit – etnográfus, Dr. Illés Károlyné – népi iparművész, Dr. Tompos Lilla – etnográfus, Erdélyi etnográfusok, F. Tóth Mária – Kulturális Minisztérium munkatársa, Holb Margit – iparművész, Lachner Mónika – etnográfus, Landgráf Katalin – népi iparművész, Lőrincz Etel – iparművész, Mátray Magdolna – népi iparművész, Mátéfy Györk – textilrestaurátor-művész, Nagy Mari – iparművész, Petrás Mária – énekes, Pintér Piroska – népi iparművész,  Pocsainé Eperjesi Eszter – etnográfus, Sándor Ildikó – etnográfus, Vidák István – iparművész, V. Szatmári Ibolya – etnográfus.

 

Az Országos Textiles Konferencia az országban tevékenykedő textíliával foglalkozó népi kézműves alkotóknak és alkotóközösségeknek a szakterület továbblépési, továbbfejlődési alkalmát jelenti. A pályázatokat az eseményt megelőzően másfél évvel hirdetjük meg. Az ország különböző pontjain továbbképzéseket szerveznek az egyesületek és alkotóközösségek, hogy a kijelölt pályázati témákat kellőképpen megismerjék. Az alkotómunka szakkörökben és teamekben hónapokig tart. Újabb ismeretet szereznek, és újabb alkotások születnek.

A háromnapos konferencián elhangzó előadások hozzájárulnak az alkotók tudásának mélyítéséhez, az alkotótevékenység fejlesztéséhez.

A pályázati témakörökben rendezett kiállítások reprezentálják a textiles szakterület élő népművészetét. Jól lemérhető a szakmai tudás, a mögötte lévő kutatómunka és az alkotótevékenység.

 

A Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület képviselői közösen alakítják ki a pályázati felhívást, annak tartalmát, kritériumait, díjazási rendszerét, továbbá a szakmai tanácskozás tematikáját. Gondoskodnak a beérkezett pályamunkák zsűrizéséről és az elismerések odaítéléséről.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület feladata a rendezvény összefogása és lebonyolítása.

 

A konferencia előkészítésében, a pályázati témakörök megtalálásában 1991-től Borbély Jolán etnográfus és Bakay Erzsébet iparművész nyújtott segítséget, 2010-ben a rendezvényünk védnökei voltak. Az elmúlt években mellettük jelentős segítséget kapunk Beszprémy Katalintól, a Hagyományok Háza Népművészeti Tár vezetőjétől.

 

A konferencia és a pályázatok meghirdetői, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, rendezője a Békés Megyei Népművészeti Egyesület.

 

 

Rendhagyó tárlatlátogatásra invitálunk mindenkit!

A "Népi textíliák a mai életünkben” című országos pályázati kiállítás ugyan jelenleg is áll Békéscsabán, a Megyei Könyvtárban, de sajnos a vírus miatt nem látogatható.
Dőljenek, hátra a fotelben, nézzék végig a videókat és gyönyörködjenek az alkotók szebbnél szebb munkáiban!
A kétrészes, összesen közel húsz-huszonöt perces film adjon mindenkinek örömet és reményt arra, hogy ez a rémálom rövidesen befejeződik és ismét visszatérhetünk a megszokott, vagy egy kicsit megváltozott életünkhöz.
A filmek az egyesületünk YouTube csatornáján bármikor megtekinthetők, azonban az alábbi két linkre kattintva máris láthatók.

Jó egészséget kívánunk ! #maradjotthon
Cs, okt. 15, 2020
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület „Innováció a kézművességben” című -...
Cs, okt. 01, 2020
Az Emberi Erőforrás Minisztériuma, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a...
Cs, júl. 09, 2020
Kedves Alkotók! Az idei év sok váratlan fordulattal lep meg bennünket, amelyek között vannak jók...
K, jún. 23, 2020
Ezúton szeretnénk figyelmükbe ajánlani a közelmúltban megjelent Magyar Falu Program Falusi Civil...
P, jún. 19, 2020
A mai naptól, a veszélyhelyzet megszűnésével újraindulhatnak a közművelődési tevékenységek,...
K, jún. 16, 2020
A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a XVII. Országos Népművészeti Kiállítás...
Cs, jún. 04, 2020
Egyesületünk, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, különböző partnerszervezetekkel közösen 1989...
P, máj. 29, 2020
NÉPI KÉZMŰVES NAPKÖZIS TÁBOROK A NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZBAN BÉKÉSCSABA, OROSHÁZI U. 32. A Békés...
Szo, máj. 16, 2020
Júniusra tervezett rendezvényeink - a koronavírus miatti jogi szabályozásra tekintettel -...